T�ny, a Pingvinek v�ndorl�sa egy minim�lis k�lts�gvet�s� dokumentumfilmnek k�sz�lt, melynek marketing k�lts�ge nagyobb volt, mint az el��ll�t�sra sz�nt k�lts�g. A film viszont 77 milli� doll�ros amerikai bev�tel�vel jobban teljes�tett a mozip�nzt�rakn�l, mint a t�bb mint 340 milli� �sszk�lts�g� Lopakod� (135 milli� + 40 milli� marketingdoll�r) �s Sziget (126 milli� �s 50 milli�s marketingdoll�r) egy�ttv�ve. Vajon a term�szetfilmekre val� ki�hezetts�g v�ltotta ki ez a sikert vagy a film kvalit�sai, esetleg az amerikaiak akci�film-cs�m�re vagy ig�nytelens�ge hozott k�tszer annyi bev�telt a pinginveknek az �ce�n t�loldal�n, mint a vil�g t�bbi r�sz�n?

Mag�r�l a Pingvinek v�ndorl�s�r�l igaz�b�l a c�men k�v�l nem sokat lehet hozz�tenni, hiszen a film a pingvinek v�ndorl�s�r�l sz�l, vagyis arr�l az �vente visszat�r� ciklusr�l, melyet a cs�sz�rpingvinek id�r�l id�re �t�lnek. Igen, a p�rv�laszt�sr�l, a szaporod�sr�l sz�l a film, rengeteg olyan inform�ci�val, melyet az �tlagn�z� csak akkor tudhat meg, ha rendelkezik valamelyik term�szetorient�lt k�belcsatorn�val.

A filmr�l annyit felt�tlen�l �rdemes tudni, hogy b�r Luc Jacquet rendezte, de ez a rendez�s annyib�l �llt, hogy a direktor meg�rta a forgat�k�nyvet (bizony, a filmnek t�rt�nete van), majd k�t operat�r-hangm�rn�k kolleg�val nyak�ba vette az Antarktiszt, akiket egy ott t�lt�tt h�nap ut�n fak�pn�l hagyott. A k�t der�k munk�sember ott maradt h�napokig filmezni a kiv�lasztott madarakat, m�g a rendez� hazament ejt�zni.

Azt hiszem nem kell ecsetelni, a k�pekb�l is l�tszik hogy a szenz�ci�s felv�teleket tartalmaz� filmnek mi az er�ss�ge. A sok k�zeli k�p, valamint a fantasztikus t�jk�pek a m�rf�ldeken kereszt�l vonul� pingvinsereggel egyszer�en l�legzetel�ll�t�ak. Ezeket a k�peket eg�sz�tik ki a t�rt�netet teljess� tev�, de kev�sb� j� min�s�g� v�z alatti felv�telek alanyaink kajaszerz�s�r�l �s pancsikol�sair�l.

A franci�kt�l m�r l�ttuk az ut�bbi �vekben, hogy mire k�pesek a term�szetfilmek ter�n, el�g csak a Mikrokozmoszra �s a V�ndormadarakra gondolni, vagy a p�r hete bemutatott Genezisre - a k�pek min�s�ge teh�t m�r szinte elv�r�s volt. Az �rdekes a Pingvinek v�ndorl�s�ban, hogy mindezeket dr�m�val, nevet�ssel, �lettel �s hal�llal telesp�kelt t�rt�neti v�zba helyezt�k. Kiv�lasztottak egy pingvinp�rt �s a v�ndorl�s valamint a fajfenntart�s sor�n r�juk �sszpontos�t a kamera (persze kis csal�ssal, hiszen a filmben egy p�rnak mutatott pingvindu�t sz�z p�r pingvinb�l var�zsolt�k �ssze a v�g�asztalon, de h�t ez megengedhet� tr�kk, hiszen a j� madarak �gy hasonl�tanak mint egyik toj�s a m�sikra.)

Ez eddig mind sz�p �s j�, csak sajnos a term�szetfilm m�faj�t valami�rt a rendez� egy isteni sugallatra a sima narr�ci� helyett �lnaiv p�rbesz�des form�ban k�v�nja megoldani, ahol Kubik Anna �s K�szegi �kos adja az anyapingvin �s az apapingvin hangj�t, valamint �k k�zvet�tik a madarak gondolatait. Sajnos ez a p�rbesz�des forma cs�p�g�sen giccsess� teszi a filmet �s elvonja figyelm�nket a k�pr�l. Mire az ember megbar�tkozhatna ezzel a sokszor �nism�tl� �s roppant trivi�lis dolgokat k�zl� dial�gusform�val ("A j�g alatt halak �sznak"), akkor a rendez� r�tesz egy utols� lap�ttal, amit�l k�nytelen a n�z� picit megkaparni a falat, hiszen arra v�gk�pp nem volt sz�ks�g a filmben, hogy a sz�let� kispingvin is k�z�lje gondolatait a n�z�vel.

Ezt az elhib�zottnak t�n� dramaturgi�t s�lyosb�tja az el�z� term�szetdokukkal �sszehasonl�tva j�val gyeng�bb soundtrack, amely ugyancsak a dial�gusokban jelentkez� �lnaiv hat�sra er�s�t r� (ld. a vihar alatt sz�l a Vihar van c�m� dalocska) - b�r lehet, hogy csak az a probl�ma, hogy az atmoszf�rikus zene �s az �lomsz�p n�i vok�l ez�ttal a nemzetk�zi sikerhajh�sz�s jegy�ben angol nyelven jut el f�l�nkbe.

Persze, mindezek ellen�re is egy nagyon sz�p filmr�l van sz�, mely 85 perce ellen�re is sajnos kiss� vontatott� v�lik. De vigasztaljuk magunkat azzal, hogy a cselekm�nyt feldoband� ker�ltek a filmbe gagyi b�horroros f�ka-t�madja-a-pingvint jelenetek ("�s most lecsap a sz�rnyeteg" kezdet� narr�l�ssal, amit jogosan k�rhetne ki a Magyar F�kav�d�k Bar�ti K�re).

Ilyenkor van neh�z helyzetben a kritikus, hiszen vannak olyan filmek melyeket k�telez� lenne szeretni, de nincs mit tenni, ha bizonyos hangulati elemek agyoncsapj�k a hangulatot, b�r nyilv�nval�, hogy sokaknak be fog j�nni a film dramaturgi�ja. Nagy el�nye a Pingvinek v�ndorl�s�nak, hogy a n�z� szinte mindent megtud a pingvinek h�sies �s leny�g�z� harc�r�l, melyet az elemekkel v�vnak a puszta fajfenntart�s rem�ny�ben.

M�sik oldar�l val�sz�n�, hogy mindezt a tud�st egy kis Spektrum t�v�-n�zeget�ssel is magunkba sz�vhattuk volna a havid�j fej�ben, de aki a nagy v�sznon k�v�ncsi a kis bolyhos pingvincs�pps�gre, p�r muris borul�sra, valamint a n�st�nyek elkeseredett harc�ra a h�mek�rt annak nem szabad kihagynia az �v term�szetfilmj�t, mely a megtisztel� c�m ellen�re is, pro �s kontra �sszevetve csak k�zepesre vizsg�zott.

Klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz

Pingvinek v�ndorl�sa (La Marche de l'empereur) szinkroniz�lt francia dokumentumfilm, 85 perc, 2005 Rendez�: Luc Jacquet Forgat�k�nyv�r�: Luc Jacquet, Jordan Roberts Operat�r: Laurent Chalet, J�r�me Maison Zene: Emilie Simon, Alex Wurman Narr�tor: Morgan Freeman (K�szegi �kos, Kubik Anna, Morvai G�bor) Producer: Yves Darondeau, Christophe Lioud, Emmanuel Priou V�g�: Sabine Emiliani